slider_main_v4

korosztály

Space challenge 2024

Kedves Látogatók!

A projektünk érdemi része befejeződött. Köszönjük a pályázó fiataloknak, hogy részt vettek programunkon.

A továbbiakban a pályamunkák értékelése (zsűrizése) történik. Ezzel egyidőben lehetőséget biztosítunk a látogatóknak, hogy közönségszavazatukkal támogathassák a számukra legszimpatikusabb pályamunkát.

A munkák feldolgozása még zajlik, a közönségszavazásra a zöld

 

„közönségszavazás” gombra kattintva van lehetőség!

 

Az összes korcsoport által feltöltött pályamunkák egyikére szavazhatnak, aki(k) különdíjban részesül(nek). A közönségdíjas szavazásra ugyanakkor személyenként csak egyszer van lehetőség. A szavazás Facebook regisztrációhoz kötött!

A szavazatok leadására 2024. május 5-ig van lehetőség.

(Amennyiben a közönségdíj találkozik a zsűri által díjazásra érdemes pályamunkával, úgy az a legelőnyösebb díjösszegű ajándékot fogja elnyerni és abban a korosztályban egyet előre lép a mezőny rangsorolása!)

A díjkiosztásról a pályázók levélben értesülnek.

Díjazás

Korcsoportonként:
1. Helyezett: 350 000 Ft-os összdíjazású digitális eszköz
2. Helyezett: 300 000 Ft-os összdíjazású digitális eszköz
3. Helyezett: 250 000 Ft-os összdíjazású digitális eszköz

A vetélkedő szervezője:

Pécsi Kulturális Központ

A vetélkedő kiemelt támogatói:


Külgazdasági és Külügyminisztérium


Pécsi Tudományegyetem


A pályamunkák elbírálását a Neumann János
Számítógéptudományi Társaság szakemberei végzik.

tudományos hírek

Matthias_Maurer_and_the_Thermo-Mini_experiment_pillars-1068x712

Az űrben kutatják az egészséges élet titkait

Eltelt egy újabb év, az izmaink, csontjaink, szemeink és füleink pedig tovább öregedtek – főleg, ha az űrben töltöttük az időnket. Matthias Maurer, az Európai Űrügynökség (ESA) űrhajósa közel két hónapot töltött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), a testében történő változások vizsgálatával pedig a földi öregedés tüneteivel is szembeszállhatnak a kutatók.

Látás és hallás

Az űrhajósok körülbelül 70%-a tapasztal hosszabb űrbéli tartózkodás után elváltozásokat a látóidegeiben, ami SANS (Space-Associated Neuro-ocular Syndrome) szindrómaként ismert. Ez a látószervi elváltozás a második legnagyobb veszélyforrás, ami a Marsra készülő űrhajósok egészségét fenyegeti.

gN6caA2ZVwneVfikji55gNsSpPW5nzan2VkszGZn

Kibírja-e az emberi szervezet, hogy elrepüljön a Marsra?

A Mars meghódítása „kézzelfogható” közelségbe került, hiszen a robotjaink egy ideje már felderítő munkát végeznek a felszínén. A vörös bolygó birtokba vétele azonban csak akkor kezdődhet meg igazán, ha élő embert tudunk odajuttatni, és egészségben haza is tudjuk hozni. Sokan vitatják, hogy ez lehetséges-e, ám a kétkedés nem biztos, hogy jogos.

Mostanában igen gyakoriak az űrutazással kapcsolatos hírek és események : a Mars meghódításának ezek között is kitüntetett szerepe van. A robotjaink már ott vannak , de az „emberes” Mars-misszió legnagyobb akadálya, hogy nincs elég gyors űrhajónk , ami a legjobb esetben is több mint 62 millió, de akár 480 millió kilométeres utat elég gyorsan képes lenne megtenni. (A Mars Földtől mért távolsága ugyanis a bolygók elliptikus keringési pályája miatt változik). 

Full moon appears during daytime in late afternoon

Februári égi jelenségek – foly-tatódik a Hold nagy menetelése: együttállás és fedés nagyüzem ON!

Februárban nagyüzem lesz az égbolton, szinte nem telik majd el úgy éjszaka, hogy ne lenne valami izgalmas, megfigyelésre érdemes jelenség.

A prímet a Hold viszi majd, fényes csillagokkal, bolygókkal áll együtt, miközben látványos fedéseket produkál – és jön majd 2024 első igazán nagy dobása is, amikor kísérőnk a Fiastyúk déli fertályán vonul át komótosan.

22004

Rettenetesen sok jeget találtak a Marson – ha elolvadna, az egész bolygót beterítené a víz

Helyenként a 3,7 km-t is elérheti annak a vízjégnek a vastagsága, melyet az egyenlítő közelében találtak a kutatók a Mars felszíne alatt.

Az Európai Űrügynökség bolygókutatói vízjégre bukkantak a Mars egyenlítőjénél. A felszín alatt lévő furcsa lerakódásokat még két évtizede fedezték fel, de csak mostanra derült ki, hogy vízjégről van szó – írja az IFLScience.